Az EU egyik leggyorsabbja lehet a magyar drágulás, de a gazdasági növekedés is. Az infláció azonban nem csak egyszerűen 24 éves rekordra ugorhat, hanem amíg szinte minden más országban legalább már jövőre lecsökkenhet 3 százalék alá, nálunk még akkor is csak egy picit sikerülhet lassítani – állapítja meg az IMF friss előrejelzése.

Tíz százaléknál is nagyobb lesz 2022-ben az infláció Magyarországon – ezzel a pesszimista, de egyáltalán nem irreális előrejelzéssel állt el a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a most kiadott világgazdasági előrejelzésében. A 10,3 százalékos inflációs becslés, ami az 1998 óta mért legnagyobb magyarországi drágulást jelentené, a negyedik legmagasabb az egész EU-ban, Litvánia, Észtország, valamint Bulgária előrejelzése rosszabb csak ennél. Ráadásul mivel az év első három hónapjában 9 százalék alatt maradt az árak emelkedése, az egész éves 10,3 százalékos átlag azt jelentheti, hogy

lesz még a mostaninál is sokkal rosszabb.

Az IMF szerint a későbbiekben is csak lassan javul majd a helyzet, 2023-ra 6,4 százalékos inflációt prognosztizál a jelentés. Ez már-már barátinak tűnhet a mostanihoz képest, sokkal rosszabb viszont, ha azt is hozzátesszük, hogy ez alapján nálunk várják 2023-ra az EU második legnagyobb inflációját. Az előrejelzés úgy számol, hogy az idén még magas inflációt a kontinens szinte minden országában leviszik 1,5-3 százalék környékére, nálunk viszont alig tudják lelassítani.

Az is jól látszik, hogy Lengyelország az egyetlen EU-s ország, ahol azt valószínűsítik, hogy jövőre még magasabb lesz az infláció, mint idén. Ennek az a fő oka, hogy ott okozhat igazán súlyos károkat az orosz–ukrán háború, például a menekültek nagyjából felét nekik kell fogadniuk.

Kimondottan jó viszont másokhoz képest a magyar GDP-növekedési előrejelzés.

Az IMF úgy számol, hogy idén 3,7 százalékkal nőhet a gazdaságunk teljesítménye 2021-hez képest, ami persze jókora lassulást jelent a tavalyi 7,1 százalékhoz viszonyítva, de így is az EU ötödik legnagyobb növekedése volna. (Az ír, a spanyol, a portugál és a máltai növekedés lehet nagyobb a mienknél.) 2023-ra ez aztán 3,6 százalékosra lassulhat, de még az is a hatodik legjobb adat volna abban az évben. Ez egyébként azt is jelentené, hogy idén és jövőre is járna a nyugdíjprémium, az 3,5 százalék fölötti GDP-növekedésnél érkezik.

Magyarországot a 62 oldalas jelentésben a táblázatokon kívül két helyen nevesítik külön. Először rögtön az előszóban, ahol arról írnak a szerzők, hogy az orosz–ukrán háború különösen nagy nyomást helyez a régiónk gazdaságára, legalább négymillió menekültet kell fogadni, akiknek a nagy része Lengyelországba érkezik, de Magyarország, Románia és Moldova is nagyobb menekülthullámmal szembesül. Másodszor pedig ott, ahol azt emlegetik, hogy több közép- és kelet-európai ország kockázati felára megnő, és ugyan leginkább Belarusz, Oroszország és Ukrajna szenvedi ezt meg, mi és a lengyelek sem maradunk ki – ami azért kellemetlen, mert így az államadósság finanszírozása megdrágul.

Az világos, hogy 2022 nem lesz egy rekordokat döntögető év az európai gazdaság számára, egy ilyen helyzetben azért nevezhetjük nem rossz hírnek azt, hogy az EU egyetlen országában sem várnak recessziót. A kontinens legnagyobb gazdaságai közül Németországban 2,1, Franciaországban 2,9 százalékos növekedést valószínűsít az IMF.

A jelentés természetesen azzal kezdődik, hogy az előző, januári kiadvány publikálása óta nagyot romlottak a világgazdaság kilátásai, az orosz–ukrán háború a humanitárius katasztrófán túl a gazdaságot is visszaveti.

Az élelmiszerek és az üzemanyagok árának rendkívüli emelkedése mindenütt a világon érezhető, és főleg a szegényebbeknek okozhat nagy károkat. Az ellátási láncok már a háború előtt is akadoztak, ahogy jött ki a világ a járványból, most pedig még nagyobb lehet a baj.

Azt is hozzátették: nem lehet minden nehézséget a háborúra visszavezetni. Az infláció már az év elején és 2021 végén is nőtt szinte mindenhol, és az államok hiánya is kimondottan magas volt. A probléma az, hogy a kormányoknak és a jegybankoknak már alapból kisebb mozgásterük volt az év elején, az elmúlt két év válságkezelése után szigorításra volt szükség, és ebben a helyzetben jött még nagyobb sokk, amikor elkezdődött a háború.

Megpróbálták azt is számszerűsíteni, hogy a háborúban részt vevő országok mekkora károkat szenvedhetnek. Oroszországban idén 8,5 százalékkal zuhanhat vissza a gazdaság teljesítménye, miközben az infláció 21,3 százalékosra ugorhat. Ukrajnában pedig brutális, 35 százalékos recesszió várható, az inflációról pedig még csak becslést sem mertek adni. De Belarusz sem ússza meg, ott idén 6,4 százalékos lehet a visszaesés, és 12,6 százalékos az infláció.

Ami pedig a világ többi részét illeti:

  • az Egyesült Államokban idén 3,7 százalékkal nőhet a gazdaság teljesítménye, miközben az infláció 7,7 százalékig száll el,
  • Kínában 4,4 százalékos lehet a növekedés, ami bárhol máshol jó hír volna, de ott kimondottan alacsony a korábbi évekhez képest,
  • India lehet az egyik nagy nyertes, ahol a tavalyi 8,9 után idén is 8,2 százalékkal nőhet a gazdaság,
  • Európa legbrutálisabb inflációja minden bizonnyal Törökországban lesz (vagy Ukrajnában, de onnan már előrejelezni is lehetetlen), 60,5 százalék az ottani becslés,
  • ami így is csak a második legrosszabb volna a világon, Venezuelára ugyanis 500 százalékosat várnak.

Összességében az IMF szerint idén 3,6 százalékkal nőhet a világ gazdasági teljesítménye, ami jelentős visszaesés ahhoz képest, hogy az előző, januárban kiadott előrejelzésben még 4,4 százalékot vártak. Viszont még így is jobb, mint a korábbi években szinte bármikor, természetesen a 2021-es nagy visszapattanást leszámítva.

Persze azt, hogy a világ GDP-je hogyan nő, nyilván nem lehet egy nagy egységként kezelni, azonban ha részleteire bontjuk az adatokat, az látszik, hogy a bolygó szinte minden helyén hasonló a helyzet. Az USA-ban, az EU-ban, Japánban, a Közel-Keleten, de még Latin-Amerika és Afrika legtöbb országában is olyan növekedést várnak, amely egy kicsivel nagyobb, mint az elmúlt években 2021-et kivéve majdhogynem bármikor, a kivétel Kína és természetesen Oroszország, valamint Ukrajna.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.